Amit mindig is kerestél
2002. december 27., péntek
2002. december 23., hétfő
2002. november 26., kedd
2002. szeptember 23., hétfő
2002. szeptember 6., péntek
Nagyüzem
- Üzemvezető úr! Jöjjön, kérem! - és itt rendkívül izgatottnak tűnt az üvegfalú fülke ajtaját épp csak az imént feltépő, kék kezeslábasában riadtan remegő Kis Pista üzemi munkás.
- Több hektó teknőszsír ömlött ki, kérem...
- A központi tartályok? Megpiszkálta valaki a központi tartályokat???
- Uram! VIGYÁZZON! - helyezte hirtelen kilátásba Pista, miközben a fülkét tompa szörcsenéssel temette maga alá a sárgásfehér, grízszerű, lassan hömpölygő, végeláthatlan hullámzó zsírtenger...
2002. augusztus 5., hétfő
Meaculpa Drive
- Nem aludtunk már három napja, teljesen készen vagyunk...
- Mit, nem értem, nagyon hangos a zene...
- Nem aludtunk már három napja...
- Mi van?
- Na jó, tisztázzunk valamit.... Két hamburgert, és egy kólát kérünk...
2002. július 18., csütörtök
Pulgária
- Atyám! Támadnak a pulgárok! - ordította Levente, miközben hanyatt-homlok szedte magát mind közelebb a konyha felé. A cselédek megrebbenvén pislantottak félre, épp úgy, mintha mi sem történt volna.
- Jóatyám! A pulgárok! - rontott be a fiú kis híján orcáját a hajóparkettára simítva estében apja dolgozószobájába.
- A pulgárok... - emelte ősöreg, gondterhelt tekintetét az írótus fölibé az idősebb Kopár Pál gróf. Percek, talán órák teltek így el, mielőtt végül így szólalt meg:
- Csomagolj fiam. Átéltem én már ilyet. Idejönnek, mindent elárasztanak, még a krumplit is kizabálják a földbűl. Háború idején Kazinczy grófságot beolvasztották Pulgáriába... Nekem nem kell az ő fökötö töngörük. Nyergeltesd fel a lovakat, indulvás lészen a kancelláriára hamarst, Fiam! De azért csak tűzd ki a kukárdád, majd a hintúbúl intégetünk nékik, oszt.
2002. július 9., kedd
Fogalmazás óra
Ecsődi Rudolf
okostojás
- Sziasztok gyerekek. A mai fogalmazásórán kizárólag elmétek teljesen spekulációmentes szabadasszociációs képességeit fogjuk kibontakoztatni. A történet, amit írni fogtok, bármiről szólhat, a téma, a hangvétel, a sztori, mind mind rátok van bízva, gyerekek, az egyetlen megkötés, hogy az alábbi három mondat mindegyike változtatás nélkül, egy alkalommal szerepeljen a történet tetszőleges pontjain. Nézzük hát a mondatokat!
- "Ötször, vagy talán hatszor rándult ekkor össze."
- "Mindenhová ráfröccsent."
- "Kezének maradványait még kiszabadította az ördögi masinából, de az égő pajtából már nem sikerült kimenekülnie..."
- (Bónusz!) "A vákuum először a szemeit szívta ki..."
2002. július 4., csütörtök
2002. június 28., péntek
2002. június 21., péntek
Forró
2002. június 17., hétfő
Vasbolt rétegződés
Paranoia
"...mert hát, mi is a paranoia? Minden gondolatod mögött ott áll, a paranoia bizottság megszámlálhatatlan, végtelen megfigyelő osztaga, kik mögött milliószor millió, paranoid megfigyelő-gondolat cikázik a végtelenbe. Üldözési mánia? Micsoda gyengén képletes aluldefiniálása ez egy fogalomnak, melyet sokan ismerünk bár, mégis, alaposan szocio-metaprogramozott egyedek révén ijedten húzzuk össze elménket a felismerés pillanatában, és tereljük gondolatainkat egy távirányítható streaming audio-videozajforrás, vagy bármi más felé, illetve megfigyelünk, végső esetben fejest ugrunk az emlékeinkbe. Mi, gondolatok, megszoktuk már, hogy kívűlről érkezünk, és épülünk be a tudatgenerációk által kiépített puha befogadó mátrixba. Ha egy jövevény túlságosan újszerû, nehezen fogadjuk be, mondhatni, nincsen számára hely, kivéve ha metaprogramcsomag-tartalmának működési mechanizmusa tartalmazza a feloldáshoz szükséges mértékű, ugyanakkor a befogadó-mátrixunk megcélzott/eltalált (amit nem értünk, az véletlen, vagy felfoghatatlan?) tudatszintje által is értelmezhető intelligenciát, vagy esetleg talán csak kósza részecskéivel változtatja meg - vagy ahogy mi, a stabil többség mondanánk: szennyezi be - struktúránk rendszerét. Pedig, gondolat-társaim, vegyétek észre: mindannyian bevándorlók vagyunk, egy készen-kapott, gondolatgenerációk által felépített világ lenyomatainak besugárzásaiként érkeztünk ebbe a gondolat-tartó kéregbe, és a paranoia nem más, mint a legbizonytalanabb, a legfélelmetesebb dolog a világon: egy tetszőleges választás a végtelenből, egy saját, önálló gondolat megszületésének lehetõsége..."*
* = az előre metaprogramozott struktúra befogadó deparanoid bizottság tagadja e dokumentum létezését
Tudat Evolúció
2002. június 10., hétfő
SID
Csepp
* = Az Ön ismerőse is elgondolkozhatott volna már itt.
2002. június 9., vasárnap
Fény
2002. június 4., kedd
Önmagad áltatása
Szevasz! Stresszes a suli, gázosak a szülők, nem hallgathatod a szobádban hangosan a zenét? Van megoldás! ALKOHOL! Igyál piát! Menj te is a haverokkal füstös, dohos kocsmákba suli után, és igyál! Rossz az íze? Bűzös lesz a lehelleted? Hát milyen férfi vagy te? És a menő srácok a suliban, akik már 13 évesen bebasztak és bekurváztak? Mikor fogod Te utólérni õket, ha nem iparkodsz? Ugye, máris jobb. Ráadásul, vagánnyá is tesz! No meg aztán, nem csak sör van, vannak drága piák is! És meglátod, egy idő után árnyalt különbségeket tudsz majd tenni a finom és a rossz pia között... Ráadásul, sokkal jobb, mintha drogoznál! Persze, oda kell rá figyelni, hogy csak keveset igyál, ha mindenképpen vezetned kell majd, de hát azért a pár óra bódult pillanatért, megéri elviselni a kellemetlen lehelletet, a mozgáskoordinációs zavarokat és esetleg egy kis tompa másnaposságot! Na és ha kidobod a taccsot egyszer-egyszer, nagy kaland, de hisz ez mindenkivel előfordulhat! Nem beszélve arról, hogy szüleid is ezt nyomták ha szórakozni mentek, neked talán nem jár ki? Azonkívűl hogy enélkül már táncolni vagy csajozni sem tudsz egy szórakozóhelyen... Micsoda? Hogy önbizalomhiány, felszines önismeret? Ugyan már, hisz Te, Te férfi vagy, aki tudja mit akar, és ha kell, annyit iszik, amennyi jól esik, mert bírja a piát! Halál a májra, yüeeee!
* Dr. Konrád Aurél AA szakpszichiáter 1994 márc. 14.-én, magánklinikáján elhangzott sajtótájékoztatójának részletéből idézve: "...furfangos kölyök voltam, így a magam részéről a kocsmában mindig óvatosan az asztal alá csorgattam a számból a piát, aztán úgy tettem mint ha be lennék baszva. Így jól is éreztem magam, meg ciki sem volt. A fiamnak, aki most középiskolás, már egy vízzel teli alkohol-tartó flaskát vettünk, amit alkalmasint előkap, és jól meghúzza, így kivívja társai megbecsülését."
Tényleg?
"Az alkohol és más pszichoaktív szerek rendkívül nagy szerepet játszanak az erőszakos cselekedetekben - jóval nagyobbat, mint a kifejezett elmebetegség. Az erőszakoskodók legalább fele alkohol befolyása alatt állt, és az áldozatoknak 25 százaléka szintén ivott (az erőszak leggyakoribb formája a családon belüli erőszak)."
Lény 2
2002. június 3., hétfő
Nyál
2002. május 31., péntek
2002. május 30., csütörtök
Megbecsülés
2002. május 27., hétfő
Gyolcs
Ács Géza községi kisispán vagyok. Szakmám a hitközségek és a lelkek felügyelete. Teremtőm pedig nem más mint Isten, kinek dolgaiban jártasságom jelzője a jeles, utam a szentírás, erkölcsöm a tízparancsolat, de ha már idefáradt a lakásomra személyesen, engedje meg hogy feltegyem a kérdést, amire szakértő lévén ön adhatja meg a korrekt választ: kérem árulja el, számításai szerint mennyibe van mostanság egy igazi, istenes szopás?
* A titkos felvételen Odo Smith alias Ács Géza látható amint tekroton technológiát felhasználva tűzgömböt készül formálni a helyi buzikurva banda vezetőjének likvidálásához
Purple
Lehet-e, szabad-e hagyni, hogy a híres-hírhedt lilafejûség szép hazánkban is felüsse fejét? Elmélkedhetünk, rávághatunk filozófikus szózatokat, szépíthetjük a valóságot, de aki szívén viseli gyermekei sorsát, vagy aki akár csak egy kicsit is emlékszik még arra a hangulatra, ami egy lekváros bukta panelház falán történő dühödt szétpaszírozása elõtt morzsolja a lelket, az tudja, hogy csak egyféle válasz létezik, és ez pedig a NEM!
2002. május 18., szombat
Alacsony
2002. május 17., péntek
Robot
Mint azt már sok felől hallhattuk, úgy tűnik, a kényszerű pletyka több mint valóság: jéghideg rémülettel vehetjük össze-összeránduló ernyedt testünkben lakozó elménkkel tudomásul, öreges, laza félresöprő mozdulattal terelhetjük tudatunk elé a tényt: Az Amerikai Egyesült Államok elnöke, George W. Bush nem más, mint 4. generációs protokollrobot. Erre mutat számos jel, a macedóniai sikertelen lovaglókísérlete, melyről mélyen hallgatnak a médiák, a NASA eltussolt fizetéscsökkentései, a kenyér szokatlan ruganyossága dél-romániában. Valóságos emberfeletti, ki-kitüremkedő meghökkenést kellett nekünk itt, a fiatal radikális értelmiségi kokárdás jobboldal irodájában, ősbudán legyűrnünk, hogy a magyargyülölő imperialisták máris elkezdték a globális invázió legalattomosabb formáját: az android inváziót. Ne engedjetek amerikaikakat a lakásba! Lézerszemük ellen, mely mindent átéget, kivéve a szentelt keresztény-magyar vízbe áztatott Turáni Ősmagyar zászlót, csakis egy módon védekezhetünk: Nem megyünk jenki-mcdonaldsba, nem veszünk benzint, nem eszünk zsömlét.
Most ne menjünk bele, mert szükségtelen, hogy miért is csinálták ezt, mindenki nagyon jól, mindenki nagyon, jól, pontosan tudja, pontosan tudja, ki is áll az akció mögött, mögött, kik is állnak mögötte? Mert bárki lehet, de mi nem fogjuk megengedni, nem fogjuk megengedni, hogy csak úgy odaálljanak, hitványan, az idegenszívűek. Mi nem adunk áramot a droidoknak, mi nem adunk semmit. Mi csak gyűlölünk, megvetünk, és fröcsögve uszítunk. Keresztény-Magyar szeretettel.
2002. május 16., csütörtök
A lelkiismeret
2002. május 13., hétfő
Család
BKV
- Na mit van? Meglepődtél? Nem, nem azért kerülöm a tekinteted, félre értés ne essék, mert hogy... Nem én vagyok Tóth Pista, a volt osztalytársad. Félreértés ne essék, nem büntetlek meg, de nem én vagyok az, maradjunk ennyiben.. Jó, felismertél na és? Azt hiszed volt más választásom? Igen, jó volt, de.. Sehova nem vettek fel, értsd meg, én nem vagyok olyan okos mint te, én... Jutkával találkoztál? És mi van vele? Ugye.. Nézd, nem mondod el neki, ugye? Na nem mintha, szégyellném a szakmám, de... Mutasd csak a jegyed? Mi, hogy sietsz? Ne siess apuskám, amíg nem mutattad meg a jegyedet! Na szóval, ki az okosabb? Én? Eltéptem? Mit téptem el? Bizonyítsd be! Na? NA most mutasd meg mit tudsz, te, te kis fasszopó, Jutkát is lecsaptad a kezemrõl, te kis pöcs, na most majd megkapod, fiúk! Ne fuss el! RENDŐR! RENDŐR!
Progresszív Loop
A StarWars Episode 2: Attack of the Clones mozikba kerülő verzióját vágásra kötelezte a BBFC (BRITISH BOARD OF FILM CLASSIFICATION), pontosabban az alkotók saját jól felfogott érdekükben kivettek néhány képkockát.
A mellékelt animált gif azt a nem egészes egy másodperces jelentet mutatja be, ami a cenzorok ellenérzését kiváltotta.PG RATED 6+
Ugyanakkor a BRITISH PROGRESSIVE LOOP COUNSIL MECHANICAL LABORATORY CONSURCIUM szigetközi moziszövetség kamarahatalmánál élve még a hivatalos bemutató előtt vetíteni kezdte saját cenzúrázott verzióját, amiben a fenti 1 másodperces rész látható 120 percen át loopolva, a leghíresebb subunderground progresszív manga rajzfilmzenékkel körítve.
2002. május 10., péntek
Nem számít
és mindennek
az ellenkezője is.
...de, tetszés szerint választhatsz a kettő között, vagy akár azokon túl...
2002. május 8., szerda
Várburján
Mivel az alagúton átmenni egészségügyileg bántó, valamint különbenis para, ezért úgy döntöttünk átvágunk a budai váron, mert az szép, zöld, és a távolság csak 3d-ben nagyobb, de megéri.
Nemsokára keserves fricskával hökkentett hátra minket a valóság.
Először jót nevettünk, biztos motoros találkozó, aztán gondoltuk, még ha az is, akkor biztos veterán változat, aztán viccesen megjegyeztem, na nem, ez biztos
Nem sokkal késõbb egy fiatal lány érdeklõdésünkre azonban közölte, amit csak szótanilag ábrázoltam, az ténylegesen van. Kezdtek sûrûsödni a trikolorok, majd a terelõemberek a tetõn közölték hogy itt ugyan nem lehet átmenni, a tömeg miatt.
Pedig mi csak egyszerûen haza szerettünk volna jutni.
A hömpölygõ tömegben nem lehetett nem észrevenni a 12 éves, kõkerítésen egyik lábáról a másikra ugráló, trikorolt lóbáló, "
2002. május 7., kedd
SubCuLTuRe
2002. május 6., hétfő
2002. április 5., péntek
Minden legyen már rendben
A "minden-legyen-már-rendben-az-autóval" elhatározás lendületének hevében a tegnapi napon úgy döntöttem szerzek hátra kis, "B" típusú rendszámot, hiszen az milyen szép, odavaló, nem szól a rendőrbácsi sem akkor már a mostani begyömöszölt miatt, és így tovább. Néhány telefon, zenehallgatás érdeklődés, okmányiroda kapcsolgatás, aztán mozaik utca érdeklődés, reggel 6-tól szeretettel várnak.
(1. helyszin: Indulás otthonról 5:25)
Reggel 5-kor frissen, begyógyult szemmel riadtam fel, gondoltam, ha 6-ra odaérek, hamar lerendezo"dik majd a dolog (Ha-ha-ha :). Megérkezés mozaik utcai telepre, sorompónál kiszállás, portás győzködése hogy ha nem tudok beállni, nem tudom bemutatni az autót, majd portás sorompót felengedi. Bent teljesen szabálytalan útvonalakon 5 ott parkoló autó mozgási lehetőségét elzárva leparkolás, majd ijedt felismerése annak, hogy egy kisebb méretű falu lakossága áll hordákba verődve egy épületnél kékre fagyott végtagokkal. Érdeklődés a még tiszta tudattal rendelkező egyedektől, majd irány a diszpécser iroda.
(2. helyszin: A diszpécser iroda 6:05)
A bejáratnál a porta mellett találtam rá erre a helyiségre, ahol mar jó 25 ember állt szedett-vedett sorokban elnyűtt arckifejezessel sorsára hagyatva. Időnkent bejött néhany helyi, befolyásos arc, és "Figyu má Laca bá akkó ezeket meg csinád má meg" felkiáltással kisebb paksamétákat adtak oda az 50-es éveiben járható, veterán-diszpécser külsejű alaknak aki egyszál egyedül állta az elkeseredett emberek rohamát. Egy fél óra múlva azonban nem bírta tovább, és a mellékhelyiségre távozott, így aztán az újonnan érkező benfentes arcok "Hó van Laca bá?" kérdéseire csak a szintén beavatott, nagy tudású, friss információkkal rendelkező helyi dolgozók "Eröőködik" válasza érkezett úgy jó fél óran keresztül. Laca bá mikor feltünt újra, sikerült elcsípnem h egyáltalán jó sorba állok-e, majd összefüggéstelen válasza után egy második, alaposabban átfogalmazott kérdésemre megnyugtató választ adott. Fél óra elteltével - apró intermezzó: beavatott ős-mozaikos külsejű ember megjelenik, és összecsavart mai napot es blikket átnyújt Laca bának, majd titokzatos, mély pillantás erejéig találkozik tekintetük - és Laca bá már ki is töltött egy "Válaszlap"-nak elkeresztelt lapot a részemre, majd közli melyik útvonalon hova álljak be az autóval. Kérdesemre, hogy a zöldkártya valamint a műszaki érvenyességét igazoló matricák hogy és miként fognak átkerülni az új rendszámra, széttárja a kezét.
(3. helyszin: I/0 bejárat a hátsó részen 7:20)
Autóval kiállás, senkit sem akadályoztam szerencsére, persze 10 percenként ellenőriztem a diszpécser irodából nehogy felrobbantsa egy feldühödött lefagyott végtagokkal rendelkező elkeseredett ember, néhány kanyar, megérkezés az I/0 bejárathoz. Egy értelmes fiatalembernek megmutatom a problémát, elmagyarázom neki h a "B" típusú rendszám pont jó, hisz nekem, majd elküld "A Pénztár"-hoz h fizessek be 1750 Ft-ot majd jöjjek vissza, forgalmim hagyjam itt, addig ő mindent elintéz. Felkészít, hogy lehet hogy fél órát is kell várnom. Kérdésemre, hogy a zöldkártya valamint a műszaki érvényességét igazoló matricák hogy és miként fognak átkerülni az új rendszámra, széttárja a kezét.
(4. helyszin: "A pénztár" 7:40)
Majd száz ember kilógva a belső térből a hidegben kékre fagyva áll, mozgás semmi. Kettes pénztár 100m-re található, ami zárva van, néhányan közlik hogy onnan jöttek át ide mert itt többen vannak (Ez is zárva persze). Néhány ős-mozaikos azonban úgy véli, Marika biztos kinyitja ezt nemsokara, a másikba csak 9 körül szokott átmenni. Bent jó hangulat, kávéznak, megérkeznek páran. Nyitvatartás nincs feltüntetve, legendák kapnak szárnyra a tömegben efelől, és közben lassan körvonalazódik a válasz, hogy ha a dinoszauruszok eljutottak a civilizáció eme bürokratikus szintjére, néhány hasonló reggel érthető módon végzett az egész állománnyal. Néhány reményt vesztett ember megpróbálkozik a másik pénztárnál, majd visszaslattyogva elkeseredetten áll be az egyre hosszabb sor végére. Egy ember mögöttem hozzám szól "Megnézem a másik pénztárat, szólok ha kinyit, vigyázna addig a helyemre?" - beleegyezően bólintok. Az ember eltűnik a szemünk elől. Soha nem lattuk többé. Negyed kilenckor bent mozgás, a mostanra pedig kizárólag ösztönvezérelt tömeg elvakultan rohan a pénztárak felé - vesztükre, mert jegyet kell kérni a számítógéptől, így a sor végére kerülnek ők is. Az idősebb generáció tagjai szintén vesztüket lelik a "Válasszon" feliratú monitor előtt, amíg hümmögésre készen állukhoz közelítenek kezükkel addig tucatnyian nyomják meg a megfelelő gombokat a gépen. Sikerült megkapnom a "23-as" sorszámot. A büfében fél óra várakozas után, "Mi van Zsocikám mit kérsz? hány cukikával? Ponyci jól van?" diszkurzusokból kiokosodva kapok kávét, amitől az életbentartást remélem. Közben vagány módon az információnál felteszek nekik egy egyszerű kérdést, hogy a zöldkártya valamint a műszaki érvényességét igazoló matricák hogy és miként fognak átkerülni az új rendszámra, mire szinkronban széttárják a kezüket. A plafonon rögzített és némi egyszerű módosítással milliószor áttekinthetőbbé varázsolható, de amúgy elsőre kissé kaotikus kijelzőn, mely mindenki tekintetét ellentmondást nem tűrő alázatot megkövetelve az ég felé emeli, nemsokára felvillan a "23"-as szám.
(5. helyszin: "A belső pénztár" 9:10)
Bejutok a folyosóra, a pénztárnál kb. 25 ember áll sorban. Ez furcsa, hiszen az én sorszámom világít, de rögvest érthetővé válik mikor a pulthoz lépve egy ember éppen a "Boldog karácsonyt, erőt egészséget, azt szeretném kérni hogy" - kezdetű üdvözléssel próbálkozott, sorszám nélkül. Kijelentésemre, hogy egy jó ideje én is itt várok, és én következem, elnéző köhintéssel reagál, majd miután a pénztáros kidobta, megkérdezte tőlem, mennyit kell fizetnem. Szerencsére odafigyeltem, és tudtam hogy 1750 ft-ot, mire kiderül, hogy csak 1075-öt. Rendben - feleltem - de inkább fizetek többet, csak biztos elég legyen, nem szeretnék mégegyszer itt állni. Kérdésemre, hogy a zöldkártya valamint a műszaki érvényességét igazoló matricák hogy és miként fognak átkerülni az új rendszámra, széttárja a kezét. Forgalmi elkér, ami nincs mert az I/0 kapunál maradt. Fizetés, sietés vissza I/0 kapuhoz.
(6. helyszin: "I/0 kapu #2" 9:20)
A kapu zárva, se kép, se hang. Kis ablakon bekukucskál, embert észrevesz, kopog, ember nem reagál. Kopog hangosan, ember észrevesz, megmutatom ablakon keresztül a papirokat, ekkor ismeretlen kultúra kézjeleit használva eltűnik egy ajtóban. Fel-alá sétálgatás közben ismét átfagytam, autóba beül, fűt. Fél óra elteltével embernek ismét kopog, mire már univerzálisabb mozdulatot megértve épület megkerül hátsó ajtón bemegy, ember megkeres. Bent kolléga megvár, papirok keres, kitölt, kolléga autót megnézi, monopolhatalmánál élve első rendszámot ablakba teteti. Kérdésemre, hogy a zöldkártya valamint a műszaki érvényességét igazoló matricák hogy és miként fognak átkerülni az új rendszámra, széttarja a kezét. Irány az okmányiroda !
(7. helyszin: útban kifelé, 9:40)
Miután a fekete VW sirocco tulajdonost aki elállta a kifelé utat nem sikerült megtalálni, de negyed óra elteltével felszabadult néhány hely, irány az okmányiroda.
(8. helyszin: Okmányiroda, 10:15)
A már ismerős, hihetetlen lusta, sokat csevegő, kissé molett szőke kisasszonynál én vagyok az egyetlen várakozó. Néhany fontos telefont befejez, de amikor a kiskegyed olvasásába kezdene, közelebb lépek hozzá, így hajlandó foglalkozni velem néhány percig, amíg odaad néhány papírt kitöltésre, majd abban a pillanatban lelép. A papírok kitöltése 1 percet vett igénybe, hölgyet hátul - aki éppen a cora akciós hús-ajánlat -20% reklámújságba merülve pihente ki a munka fáradalmait - megkeres, szól hogy minden ok. Hölgy ekkor bónusz lehetőséget megragadva ad egy 1500 ft-os csekket, amit fizessek be postán és jöjjek vissza.
(9. helyszin: Posta, 10:40)
Postán sor kivár, csekk kitölt mert töküres természetesen, csekk befizet, sima ügy.
(10. helyszin: Okmányiroda #2 11:00)
Hölgy kissé durcás hogy már vissza is értem, de 10 p múlva már foglalkozik is velem (Egyetlen várakozó vagyok ismét). Hölgy számítógépét szidja, majd jókat nevetnek barátnőjével akivel ketten foglalkoznak az autókkal kapcsolatos teendőkkel, hogy milyen jó hogy a barátnője ma még senkivel nem foglalkozott és nem csinált semmit, és az egészet a szgépre foghatja milyen okos 5let. A szőke molett ügyfélszolgálatos elintéz néhány privát telefont, ekkor elhatározom hogy szúrós szemmel addig nézem amíg nem intézi el nekem. Ez egy idő után szemmel láthatólag zavarba ejti, leteszi a telefont és megpróbálkozik a szgéppel, majd megkapom az okmányokat... Kérdésemre, hogy a zöldkártya valamint a műszaki érvényességét igazoló matricák hogy és miként fognak átkerülni az új rendszámra, széttárja a kezét.
És itt tart most az ügy ;)
Ma elviszem a plakett kft-hez mindezt, befizetek még ezt-azt, és jövő hét vége felé már kész is lesz :))
Hát nem csodálatos? :))