Alacsony

Alacsony számítási kapacitás... Nagyapa mindig odajön, közel, egész közel, csokit nyújt felém, aztán a háta mögött lévő kezét előkapja, és akkor már tudom, előre tudom mi fog jönni, a fejemre koppint a bütykös ujjával, és a csokit meg elteszi a zsebébe, és tudom, már előre tudom hogy ez lesz, mert mindig ugyanúgy ugyanazt a csokit veszi elő, mert egyszer egy koppintás után sikerült megjelölnöm filctollal mielőtt még minden elsötétedett volna, mert néha nagyapa sokáig nézi a tévét, és olyankor mindig dühös lesz, és akkor már tudom, hogy csokit akar adni, de különben meg mégse, és akkor odajön, rákoppint a fejemre, és aztán megvetően rivall rám mindig, még mielőtt elsötétedik minden, azt szuszogja: "alacsony számítási kapacitás..."