Várburján

Hazafelé indultunk, átszeltük a nagy hömpölygõ dunát egy busszal egy olyan hídon, amin még horgászt is láttam a napokban, aztán, váratlanul, úticélunk (a relatív közel elhelyezkedõ otthonunk) elérése elõtt a buszvezetõ közölte, hogy most nem tud arra menni, és másfele fog, és akinek nem tetszik az örüljön, hogy még idejében le tud szállni, ha figyel.
Mivel az alagúton átmenni egészségügyileg bántó, valamint különbenis para, ezért úgy döntöttünk átvágunk a budai váron, mert az szép, zöld, és a távolság csak 3d-ben nagyobb, de megéri.
Nemsokára keserves fricskával hökkentett hátra minket a valóság.
Először jót nevettünk, biztos motoros találkozó, aztán gondoltuk, még ha az is, akkor biztos veterán változat, aztán viccesen megjegyeztem, na nem, ez biztos f***sz gyûlés.
Nem sokkal késõbb egy fiatal lány érdeklõdésünkre azonban közölte, amit csak szótanilag ábrázoltam, az ténylegesen van. Kezdtek sûrûsödni a trikolorok, majd a terelõemberek a tetõn közölték hogy itt ugyan nem lehet átmenni, a tömeg miatt.
Pedig mi csak egyszerûen haza szerettünk volna jutni.
A hömpölygõ tömegben nem lehetett nem észrevenni a 12 éves, kõkerítésen egyik lábáról a másikra ugráló, trikorolt lóbáló, "f****-***sz!"-t rikoltozó alacsony kapacítású, brutálisan metaprogramozott egyedet, én pedig zavarban éreztem magam amikor tüzet akartam kérni, hisz nem volt rajtam kokárda, akkor meg, ha nem vagyok velük, félõ hogy ellenük, mekkora paraszt vagyok már hogy munka után nem zászlóbacsavarva himnuszt énekelve megyek hazafelé, és lassan átvettem a rezgést. Átéreztem a csordanetworking lényegét, és amint kiszúrtam egy New York baseballsapkás egyedet, mély hangon átkiabáltam neki "nyúúújooork vazzze?? hóó éélsz te ecsém milyen magyar vagy TE? BUDAPESTEN vagyunk vazzzee...!", késõbb pedig hangosan taglaltam, hogy megszedte magát a német import zászlószövetbõl az Ács Józsi, az új bömösöje megy mint gép. Amikor végtelennek tûnõ idõ után minden eltömõdött lejáratot látva egy hardcorde-underground részen mégis lejutottunk, még megállapítottam h "huáromféle színû autó kéne ho legyen! most hadd ne mondjam meg ho melyik három! akkó rend lenne itt vazze!", majd nemsokára elértem az autóm, est-fm megnyugtató agymosó klasszik drumandbase, hálaérzés.