AblakSpam

"Két, súlyosan beteg ember feküdt ugyanazon kórteremben. Egyikük minden nap délután felült az ágyban egy órácsk=ára, hogy ezzel megmozgassa a szervezetét. Az ágya a kórterem egyetlen ablakához< közelebbi volt. A másik beteg ember egész nap csak feküdt az ágyában, a plafont bámulva. Beszélgettek a családról, feleségrol, gyerekekrol, a katonakorukról, a nyaralásaikról, ahogy az szokásos ilyen helyzetben. Az az ember, aki az ablaknál feküdt, minden délután, amikor felült, azzal töltötte az idot, hogy elkezdte közvetíteni a másiknak, mit lát az ablakon át a kinti világból. A másik ágyon fekvo embert egy ido után szinte csak ezek a színes beszámolók tartották életben, már alig várta oket, ez volt minden változatosság az életében. Az ablak egy kellemes , tavacskával díszített parkra nézett. Vadkacsák és hattyúk úszkáltak a tavon, és gyerekek játszottak távirányítós játékhajóikkal rajta. Szerelmespárok üldögéltek a színes virágágyások mellett órákig , egymásba felejtkezve. Miközben az ablak melletti beteg kimeríto részletességgel írta le a kinti világot , a másik, folyton behunyta a szemét és maga elélé képzelte a látványt. Egy meleg délutánon az ablak melletti ember egy, a parkon átvonuló karneváli menetrol beszélt. Bár a folyton fekvo ember nem hallotta a zenészeket, maga elé képzelte oket a másik érzékletes leírása alapján. A napok és hetek teltek. Egy reggel a betegeket fürdetni készülo novér az ablak melletti embert élettelenül találta az ágyában, mert az éjjel csendben elaludt örökre. Elszomorodva hívta a személyzetet, hogy kivigyék az elhunytat. Amint alkalom kínálkozott rá, a korábban a belso ágyon fekvo beteg kérte, hogy a másik ágyban fekhessen. A novér szívesen segített, kényelembe helyezve ot azon az ágyon, majd magára hagyta.Lassan, fájdalmaktól gyötörve az ablak felé fordult az ember=, és megdöbbenve látta: az ablak egy tuzfalra néz. Megkérdezte a novért, mi történhetett az eltávozott szobatárssal , hogy olyan szépnek festette le az ablakon túli világot.A novér elárulta, hogy az az ember vak volt, nem láthatta a falat sem. Valószínuleg csak bátorítani akarta Önt! - mondta a férfin= Tanulság: igazi boldogság boldogabbá tenni másokat ,nem törödünk saját helyzetünkkel. Bajainkat megosztva csökkenthetjük oket, de ha derunket és boldogságunkat osztjuk meg másokkal,megsokszorozzuk azt. Ha gazdagnak szeretnéd érezni magad, számold össze azokat a dolgokat az életedben, melyeket nem vehetsz meg semmi pénzért.Minden nap ajándék az élettol, így becsüld meg a napjaidat, melyek száma - bármilyen sok is jusson - véges Ennek a kis történetnek nem ismerjük az íróját, de szerencsét hoz Rád, ha továbbítod azoknak, akiket"

Alternatív befejezés #1:

"...Amint alkalom kínálkozott rá, a korábban a belso ágyon fekvo beteg kérte, hogy a másik ágyban fekhessen. A novér szívesen segített, kényelembe helyezve ot azon az ágyon, majd magára hagyta. Lassan, fájdalmaktól gyötörve az ablak felé fordult az ember=, és megdöbbenve látta: az ablak egy tűzfalra néz. Megkérdezte a nővért, mi történhetett az eltávozott szobatárssal , hogy olyan szépnek festette le az ablakon túli világot. Mire a nővér így felelt:
- Hát magát is átbaszta az a geci! Mindenkit szivatott állandóan, rohadt egy fajta volt. Na, ne aggódjon mostmár, végre megszabadultunk tőle!"


Alternatív befejezés #2:

"Lassan, fájdalmaktól gyötörve az ablak felé fordult az ember, és megdöbbenve látta: az ablak egy tűzfalra néz. Meg akarta kérdezni a nővért, aki már sajnos addigra nem volt a szobában. Szomorúan hajtotta le a fejét a párnára, amikor is észrevett egy feliratott az ablakpárkány alatt: "beszoptad geci!" ".

Alternatív befejezés #3:


"Lassan, fájdalmaktól gyötörve az ablak felé fordult az ember, és megdöbbenve látta: az ablak egy tűzfalra néz. Megkérdezte a nővért, mi történhetett az eltávozott szobatárssal , hogy olyan szépnek festette le az ablakon túli világot. Mire a nővér így felelt:

- Jaaa a tűzfal? Az nem vót az ott tegnapig még, most lett az odaépítve tegnap este! Harmadikról lehet látni még a tavat, na de legalább nem süt ide a nap jó hűvös van itt jobb az úgy magának! Panaszkodott a Józsi bácsi eleget aki itt feküdt az ablak mellett, hogy a szemébe süt a nap, nem tudott nyugodtan feküdni állandóan forgolódott is emiatt! Na, magának már nem kell hogy emiatt fájjon a feje!".

1 Jesus = 799 Euro

1 Jesus = 799 Euro
Originally uploaded by dH FlickR

Konkrét Aurél Szakfejlesztő-tudor, Számítástechnikai Elemző

Konkrét Aurélt, hazánk egyik vezető Számítástechnikai Elemzőjét kérdeztük a hazai, és a külföldi helyzetről. Kedves Aurél, kérem, foglalja össze, miben látja a mai kompjúterek adta lehetőségeket, mit tanácsol a fiataloknak?
- Köszönöm a lehetőségeket, és üdvözlöm a hazai fejlesztőket, illetve a számítástechnika világával ismerkedőket. Mivel időm kevés, csak egy lényegi problémát emelnék most ki. Fiatal suhanc koromban, amikor programokat kezdtem írogatni, bizony elég volt megtanulni egy két egyszerűbb nyelvet, és máris nyert helyzetben voltam. Érti, mindenki olyan ostoba paraszt volt körülöttem, mint egy tetű, gyakorlatilag ha a számológép extra funkcióihoz értettem, már ünnepelt sztár voltam. Kevesen voltunk ezzel így, ezért akkoriban jól ment a sorunk. Sajnos, a világ mára megváltozott. Egy rakás siheder, serdülő korú szemtelen kis suhanc úgy keni vágja már a bonyolultabb dolgokat is, hogy megvallom, nehéz mellettük labdába rúgni. Szerencsére, én már idejekorán a JAVA nyelvet választottam. Nem csak azért, mert körüllengi egyfajta misztikum, ami miatt a cégek a mai napig zsíros összegeket tapsolnak ki ha meghallják a JAVA, meg az ENTERPRISE kifejezéseket, hanem azért is, mert a lehető legegyszerűbb problémákat is a végtelenségig lehet, sőt kell is bonyolítani benne. Így, a valós problémamegoldás már nem is annyira fontos a folyamat során, inkább az a lényeg, hogy magáért a programozásért programozzunk, együtt, nagy csapatban, a befektetők pénzén, és közben szörnyen okosnak érezzük magunkat. A valódi problémával általában lehetőség szerint már nem is foglalkozunk, hanem inkább olyan szintre absztraktáljuk a problémákat, hogy lehetőleg négyzetesen annyi megoldandó probléma legyen a projekt végén, mint amennyiről akár csak álmodni mertünk volna az elején. Egyik munkatársunk, akire a legbüszkébbek vagyunk, képes volt a méltán népszerű "Hello World" applikációt 1,5 millió sorban, 6220 class-ban lekódolni. A futtatásához 92 szerver kell, természetesen mindegyikből a legmodernebb. Általában ezt a modult ingyenesen szoktuk csatolni a megrendelőknek szánt fejlesztésekhez, persze a hardware-t nekik kell finanszírozni. Nos, dióhéjban ebben látom a szinvonalas, céges, enterprise szintű fejlesztési lehetőségeket manapság, a lényeg az, hogy tartsuk meg a fitymáló lenézést az egyszerű, hatékony, gyors scriptnyelvekkel szemben, hiszen mi tapasztalt, olvasott szakemberek vagyunk. Nehogymár egy tizenéves suhanc 3 sorban jobbat írjon mint mi, akik komoly szakkönyveket meg tervezési patterneket olvastunk, érti. Tartsuk meg a programozás bonyolultságát, és misztikumát, mint ha ez továbbra is valami ténylegesen bonyolult, kevesek számára hozzáférhető, komplex tudást rejtene magában. Ha ez már nincs is így, én és a szakembereim teszünk arról, hogy legalább a látszata meglegyen még. Köszönöm az interjút, mindenkinek sok sikert kívánok!

Kedves Anyu

"Kedves Anyukám! Megtörtént az évforduló, már 1 éve élek itt a Fővárosban. Annyi minden izgalmas történik! Úgy érzem, sikerült megtalálnom a nekem való barátokat, társaságot. Sokat nevetünk, nagyon jó itt a hangulat, annyi az ember, és annyi minden történik, hogy azt te anyukám el sem tudod képzelni. Egyszer felhozlak majd, és akkor meglátod, milyen varázslatos dolog is itt a nagyvárosban az élet, milyen egyszerű minden és mennyi a lehetőség! Itt nem köszönnek egymásnak az emberek, mint otthon, minálunk, de mindenki nagyon kedves, aranyos. Néhány fotót küldök, amin én is a barátaim vagyunk rajta, ők nagyon jó fejek, kedves, városi gyerekek, akikkel fiataloknak csinálunk különböző zenéket. Csókollak,
lányod, Irén"

Budapest, Király utca, 2005

Trance

Télapó? Itt van!

Milyen szép ez a világ, milyen egyszerű és szép errefelé minden, mutassa csak, az utat!

Úgy vélem azon túl, hogy az adott időben akkortájt már nemigen voltam több, mint egy oszlásnak indult, sérült, megbénított élete alkonyán folyondáros módon talán már csak utoljára még egyszer - aprólékos és hosszas elõzetes megbeszélések hosszan folytatodó végtelen sorainak egy bizonyos jelentéktelen mellékterméke alapján végül - különösen kivédhetetlenül nyers modorban megriasztott köhös beteg szörny; minden csúcs-szuper volt!

A Völgy mélye

A szerencsétlen, szánnivaló szánalmas búbánat völgyében az elérendő cél szinonimáját leginkább kompromisszumként ismerték régen halott, misztikus városépítői, kiknek tudata akaratlanul terel egyenes mederbe egy csomó olyan zagyvaságot, aminek semmi köze nem volt se nem hogy semmihez, de még önmagához sem sokkal több, mint amennyi egyébként lenni szokott az évnek ennek a szakaszában leginkább arrafelé, ha a sors is váratlan belassulva egy s más tökéletesen azonos szinkronban lévõ szûrõinek megfelelõ kombinációjával értelmezte éppen önmagát... Vagy talán imitt-amott, hely szûkében dõlésirányban és szerkezettanilag is egy végtelen inverz kapun túlra fordítva, olyan kis szegélyekkel, melyeknek se vége, se hossza... de a közepére sem kívánkozna szivesen az ember, már ha egyáltalán ember az ilyen, akinek semmi se jó, csak a nyugalom, a csend a völgy mélyében, ahová unos-untalan visszahúzza a szíve, vagy éppen lemossa a sárlé mikor felfelé próbál mászni a völgynek egyik kevésbé életveszélyes oldalfalán, melyet akár kinek-kinek saját egyéni fantáziavilágára bízva, ezáltal e ponttól minden felelõsséget elhárítva, akár a tömör, és mindenki döntse el, mennyire kifejező "hegy" elnevezéssel is illethetnénk, akár - de minek?

External Cache

mikor kidobott játékát
mégis újból és újból keresni kezdte,
megértette;
gyermeke tudata
immáron bizonyosan tágabbá vált puszta testénél.

Istenről

Kint az erkélyen, hajnaltájt, kellemes atmoszférában elnyújtózva egy parázsló cigarettával eljátszva a mélyen beégett, százezerszer elismételt monoton mozdulatsort mindenféle variációtól mentesen szinte azonnal szemet szúrt a két lapos, szürkéskékes felhõ között tiszta mélykék égbolton szikraként pislákoló Mars, melyre a helyzet jelenlegi állása szerint kevés eséllyel juthatok el - és hogy ne zökkenjünk túlságosan a gondolatsor mellé; most tegyük félre a spirituális utakat, a téridõ gépeket, és a többi lehetõséget. Azonnal egyértelmûvé vált annak a pásztornak a világképe, aki nem tudta, hogy a Föld gömbölyû, és a világ végtelen volt, nem pedig a technológia által nyitott, és egyszersmind zárt is. Valahol a sztyeppén túl, az óperenciás tengeren is túl, ahol ki tudja milyen szörnyek éltek, volt egy világ, amit senki sem látott még, a világ a lehetõségek világa volt; és mi sem volt természetesebb, hogy az elérhetetlen felhõket, az embereket, a növényeket és minden organikus létformát ki más, mint Isten teremtette. Békében élnék én is ebben a hitben, ha nem tudnám, hogy mi van az óperenciás tengeren túl, hogy a Föld gömbölyû, és hogy egyszer talán a technológia fõpapjai templomukban az elektromechanikus külsõ telepátita, külső gondolatgyorsítótárak és megannyi energiaformáló szerkezet megalkotása után mindezek kombinációjából mindent elérnek, amit a sci-fi, mint elõfutár, a képzelet távlataiból integetve maga után hivogatva a tudományt megmutat számunkra. Ideje észrevenni, Isten új helyre költözött, a reguláris imák régóta postafordultával, cím ismeretlennel érkeznek vissza, és ezt csak az nem veszi észre, aki sohasem nézi meg a saját gondolatpostafiókját.

M2 Afterparty

(földalatti parkolószint)

- Jónapot elnézést, meg tudja mondani hogy merre jutok fel a moziba?
- Persze, itt be, és fel az elsőre.
- Itt le?
- Nem, itt be, és fel az elsőre.
- Kösz.*

*=
- Üdv - anonymous login - célpontom: Mozi, az útvonal-letöltéshez engedélyt kérek.
- Rendben, hozzáférés engedélyezve, az útvonal: bip-biiip-bip-bipbip-biiip.
- Ellenőrzés: bipbip-bip-biiip-bipbip?
- Helytelen. Javítás: bip-biiip-bip-bipbip-biiip.
- Összehasonlítás rendben. Logout.

Csatorna

...megszabott csatornákon haladhatsz, a sebességed előre deklarált limitek között mozog, előmetaprogramozott humanoid-szűrőrendszerek ellenőriznek, és a legdurvább, hogy fénnyel világító robotok állíthatnak meg este, egy kereszteződésben, amikor senki nincs az utakon, csak te, az időszinkronizált trikolorlámpás világító gépekkel; a leegyszerûsített emberi tudatkivetülés-végrehajtó automatákkal.

Végtelen cső (az invertáló)

...lassan talán még mi is beláthatnánk, hogy végül mindannyiunknak meg kell tanulnia annak a lassú, ütemes gyorsrepülés közepette a végtelen csõben, a forgó fémnégyzet vízszintes mélységében, a szûkülõ, pörgõ-forgó célvalóság keresztmetszetében, a látványosra tervezett elképzelhetõ köntösében tetszelegve, lassan darabokra hullva, megtöredezve, egyirányba lehullva törmelékké válni akaráshoz vezetõ útnak a legalapvetõbb ismérveit, amivel nem kell már sapkát markolászva-forgatva, gyûrögetve egy kisebb részletre vonatkozó, mégis az egész mentén szinte egy teljes kettéosztás nagyságával arányosan görbülõ méretût fordítani mindenen.

Süveg

Az öreg ház sziluettje lassan burjánzott elő a ködgomolyból. Olcsó képi hatásokként megvalósított felületcsúsztatások, zöld dombok a távolban, föld, iszam, tarajos hullámok a sziklákon. Szintetikus, és puha minden, csak a köveken látszik, hogy rajzfilmekből utánozta le valaki - valaki, aki többet tudott egyeseknél, de lehet, hogy éppen kevesebbet.

Élet a Túlvilágon

Besötétedett már. Lassan poroszkált a nap a sötét égen társaival, a távoli csillagok sugárrémének ötleteivel, és egy pohár laza jóindulattal. Mert ilyen volt ő: kicsinyes, mégis számító. Nem mindig hazudott, általában csak odagondolta azt, amit mondott. Egyszer mégis rábaszott: elfelejtette felkopogtatni az urnáját, és elvesztette a fogadást: csúnyán felkopódott az álla tõle. Így aztán, hazaindult, jókedvûen megőrült, és óvatosan összekuporodott, kicsit jobban, mint amennyire képes lett volna rá saját akaratából. Õ maga a sors konstellációja folytán nem volt igazi pszionista. Egyszerûen nem állt le fingóversenyt játszani az útszéli pogóharcosokkal, csak azért, hogy lakmuszpapírt kapjanak a külföldi űrturistáktól, másrészt "aki látta már a csomókat kibontva, az már nem csepegtet egykönnyen" - ahogy aki mondja másnak, úgy mondja magának.

Az első szatócslecke

- Hallottam valamit, de nem fogom elárulni neked, mégis hányféle halállal jöttél e világra... mégis minek nézel te engem, egyszerű genetikusnak, akinek van elegendő felhatalmazása a hatalmas térképkollekció azonnali rögtönzésére? - vállat vont, fél térdre rogyott, és lassan, szakaszosan hugyozni kezdett.

- Na várj csak - nézett még fel - olyan más lett a színem! Talán csak más szögbõl kellett volna szemlélni a dolgokat... Ha a tudat képzelte valóság egyetlen elismert útja a tudomány, akkor nyilvánvaló, hogy a tudat saját teremtményein kívül nem járhat más rajta, és vendégszolgája lehet legnagyobb ellensége is, mikor helyenként mégis rátéved.

- De engem nem vernek át - folytatta órákkal késõbb. Kivárta, míg ismét ráterelõdik a figyelem, és csak aztán folytatta: - Ezúttal õk mennek haza, indokínába, vagy az Isten, a jóisten tudja megmondani, csak õ a megmondhatója, hogy meddig szállásolhatom el õket, ha ne adj isten úgy adódik, isten ments, megint. Mert Isten - jóságos. Bölcs arca lassan luggyogva ereszkedik alá a magasból, a mélybõl, vagy a nézõpont egy kérdéseként is materializálódhat, ha ne adj isten éppen dalolva, arrogáns jókedvével daliásan dacol.

- Sebestyén volt az - körbenézett, majd surrogva, szörcsölve folytatta - Sebestyén kierõszakolta magának a hatalmat. Óriási pecsenyefalatokat szúrt egy önmûködõ szerkezetre, majd középrõl osztva szüntelen felezve megjelölte õket, hátranézett, és villámgyorsan fordított sorrendben befalta õket. Mindig páratlan számú pecsenyefalatot használt a mutatványhoz, amiben semmi meglepõ sem volt, a pecsenyefalatok számától eltekintve. 712 falatkával kezdte, majd a kis gumókból hatalmas bábszerû-lényeket gyúrva játéküzlet kirakatelemeket tervezett, kis híján az éhhalálig. Akkor döbbent rá, hogy a valóság mégsem csak az õ elméjében létezik, hanem egy rajta kívül álló dolog. Az egyéni érzékelés sokszor megtévesztette, de még sosem hibázott eleddig. Rajta volt minden beteljesült jóslat nyoma, csak "A szatócslecke" c. cd lemezt nem kapta meg sehol. Márpedig így, nem térhetett nyugovóra, sõt, legyünk õszinték: nem? Vagy tudja mit? Bánja a halál, úgy bizony. Lassan jársz, tovább élsz. Ki-ki a maga kertjében ás, tovább él, tovább ér, csak nehogy visszaugorjon rád, mert sosem vakarod le többé. Befúrja magát mélyre, megtapad, kielli a petéket és szinte azonnal elburjánzik. Csak oda kell figyelni rá, nehogy megfázzon. Egyetlen balul kiütõ éjszaka alatt elpusztulhat az egész, kibaszott, szájbabaszott populáció végre. Akkor meg minek ez az egész? Működésünk a híd az ok és a cél között... Ön megnyerte a fõnyereményt!

Időfolyam

Egy többnyire idétlen múltból születve a jelen pillanatán átívelve a jövő szükségszerûen groteszk.

Human.swap

Aznap reggel ismét arra ébredt fel, hogy - épp, miután akarata ellenére váratlanul kiszámolta, hogy az országban lévő lakások millióiba beszerelt kilowattórák pörgésmértékének arányában elnyelt, szokványos nyereségkulccsal rendelkező energiatöbblet órás bontásban számolva átlagosan mennyi extra profitot hozhat az energiatermelő vállalatnak - ezúttal ugyan mindent maga előtt tolva, de jó eséllyel soha nem látott mértékben sejlhet fel előtte az ősi szimmetriaegyenlet, melynek a megértéséhez vezető úton tudáskorlátjai elszórva, ám mindannyiszor áthatolhatatlan akadályhálót képeznek - annak a képnek a megállíthatatlanul a kiteljesedés felé haladó, kezdetben rendszerint egészen halvány felsejlése közben, melynek megérkeztével eljön, mit ábrázol; a gépvalóság, melyben tudatok általa értelmezhető összegzett visszajelzéseinek alapjairól megfigyelve szabadnak látszó, de mégis kötött mederben hasznosítható funkciója lényének meghajlított szűrőként való használatában merül ki, takarója pedig ezúttal sem volt más, mint egy visszafelé kanyarodó, horgaival itt-ott megkapaszkodó, részleteiben merev, egészében kiszámíthatatlan, toldozott-foldozott jövőkép.

Ellenes-e?

Az Amerikai Egyesült Államok Németország Üzbegisztán Magyarország Bulgária Urugay a világ legnagyobb legkisebb legsemmitmondóbb legpiszkosabb fantáziájú hatalma, mely két évszázados demokráciájával maga mögött méltán gyõzte le a fasizmus és kommunizmus erõit. Történelmének pozitív a mérlege még akkor is, ha sok bûnt követett el saját népe ellen (indiánok, feketék, déliek) (zsidók, cigányok, feketék) (magyarok, románok, bulgárok) (szovjetek, etiópok, kanadaiak) , és idegenek (például a vietnamiak a magyarok a csehek az alienek ) ellen. Az amerikai modell A német modell A magyar modell A bulgár modell A kubai modell azonban Európában, különösen Közép- és Kelet-Európában Üzbegisztánban, különösen a Küpül-hegység berkeiben A pütyli bolygó benyhe-4 szektorában követhetetlen és értelmetlen. Az a fogyasztói társadalom és az a silány tömegkultúra rabszolgatartó istencsászárság központosított bürokrácia lezser korrupció , melynek ideálját Amerika Európa Kína Japán Magyarország Európában Amerikában Kínában Japánban Magyarországon és az egész világon megtestesíti és terjeszti, tarthatatlanul pazarló, környezet- és lélekpusztító. Ha a világon népességarányosan annyi személygépkocsi közlekednék, mint az USA-ban Magyarországon Bulgáriában Csepelen , néhány hónap alatt megfulladnamegtörneelsírná magát az emberiség. Az is nagy kérdés, hogy "a világ csendõreként" nem vállal-e magára olyan feladatokat, melyek elõbb-utóbb katasztrófához vezetnek, hiszen tetszés szerint, akár ENSZ-felhatalmazás nélkül dönt hadüzenet nélküli légiháborúk indításáról. Az USA Európa Japán Magyarország valódi hatalmát a nagy bankok, a multinacionális mamutcégek és a fegyvergyártó lobbik képviselik, melyek bármikor megbuktathatják az elnököt. Magyarországnak és Európának Kínának és Paraguaynak Németországnak és Kanadának nem szabad amerikai gyarmattá válnia sem kultúrájában, sem pedig civilizációjában. Ha ez Amerika Európa Magyarország Kína Értelmes gondolkodás -ellenesség, akkor igen - a MIÉRT ellenzi az amerikai életformát, az amerikai utat az európai öltözködést, az európai közizlést a magyar depressziót, a magyar utakat a kínai vágottszemûséget, a kínai harcmûvészeteket : mert járhatatlannem mi vagyunk azok.